Tegnap 9-kor jobbnak láttam elmenni aludni. Körbenéztem még a településen, ami kb. 30 házból állt. Egy német 40-es teátrális csaj fölött aludtam, aki egyfolytában színészkedett. Ropogott az ágy, azt hittem leszakad, lehajoltam fölülről és megkopogtattam a deszkát. A nő csak annyit mondott, hope. Nem estem rá, reggel fent keltem. Egy amerikai pasi 6.15-kor önkényesen fellőtte a lámpát. Mindenki furcsán nézett, mert ez egy olyan családi szállás volt. Most már elmondható, szokásos időben indultam. Sokan vannak, akik még sötétben indulnak, 6 körül. Ők általában rohannak... már utálom a fajtájukat... olyan potyaleső társaságnak tűnnek. Amúgy zarándokot alig látni. Mindenki társaságban, 2-6 fő, vagy csak résztávokat tesznek. Azon gondolkoztam egész nap, mennyivel könnyebb társaságban menni, nem figyelni semmire. Tudsz beszélni, hozzászólni valakihez. Úgy nem is nehéz. Persze nem magamat akarom isteníteni! Jó lenne összeakadni egy honfitárssal... dumálhatnékom van. Amúgy azt néztem, mindenki kisebb zsákkal megy. Nem láttam senkinél 42-est, csak 30-ast. Full luxus cuccokban.
Cuccaim beváltak, minden kényelmes, jó. Még az alsógatya probléma se merült fel, bár rásegítettem egy kis körömvirág kenőccsel. Mai napom "korrekt" volt. 10 percenként vettem le vagy fel az esőkabátot. Idegesítő volt. Terep gyönyörű volt. Olyan igazi Caminos, amit az ember elképzel. Vékony ösvény, melletted egyik oldalon egy patak vagy folyó, másikon egy hegy, szakadékok. Szóval élveztem... Bár induláskor töketlenkedtem egy adagot, nem találtam jelzést, elindultam a főúton Pamplonába. :) ...oszt csak ott lett. Hát Pamplona... uh... mindig is éreztem vonzalmat. Nem hiába. Észre sem vettem, de begyalogoltam a városba. Arra lettem figyelmes, hogy egy ordenáré nagy vár közepén állok. Furcsállottam, hogy Pamplona előtt egy ilyen???
A város, az emberek teljesen levettek a lábamról. Bementem venni egy bagettet egy pékhez, a pultos pasi azt hitte, angol vagyok, tévedett. Kiderült, hogy a lánya 3 hónapja volt Budapesten... szokásos kört lenyomtuk... mondtam neki, viszlát Budapesten. Nagy lett a szerelem erre. Mindenki köszön a városban, hozzád szólnak, nem kéred, de már segítenek. Volt, hogy egy pár visszafordult és utánam jött, mert rossz irányba mentem. Frenetikusak. Egyszerűen benne élnek a Caminoba, és nem belőle. Mennyire más hozzáállás. Láttam, hol fogok bikák elől futni. :) hu... ott nem lehet elmenekülni... egy esélyed van, ha gyorsabb vagy. Különben úgy jársz, mint a kis cigánylány a bátyjával. 13.00-ra értem Cizurba. Azon gondolkoztam, menjek-e tovább vagy ne. A következő településeken nem írtak szállást. 12 km-t kellett volna még menni, ja és ott is csak kemping van. Nem valami bizalomgerjesztő információ. Vártam a jelet... erre a tegnapi amcsi nem rám ordított! Hát mondom jó... legyen, akkor veled alszom... a teátrális is ott volt... sőt mostanra a tegnapi 14 fős szobából mindenki beesett. Vooolt nevetés. Amúgy az amcsi egy liverpooli nagyokos. Fürödtem, mostam, kajáltam, írok. Itt tartok most. Holnapra az etapos térképem megint keveset ír elő. Tényleg fel kell rúgnom. Puenta la Reine lenne célállomás, 19 km, de azt keveslem. 6-7 km-t rá akarok dobni. Ma aludhatok nyugodtan, minden rendben.
Nézz körül Cizur Menorban!
